A cím láttán joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy mégis ki érez együtt egy olyan személlyel, aki most próbálja megvívni a harcot a féltékenységgel szemben. Most nem mások együttérzéséről beszélünk, hanem a magunkéról.
Mit jelent ez?
Azt, hogy vannak olyan élethelyzetek, mint a féltékenység kezelése, amelyet egyedül, magunknak kell megoldanunk ahhoz, hogy újra könnyebb legyen a lelkünk, hiszen ha együttérzünk saját magunkkal, akkor lehetőséget adunk magunknak arra, hogy ki tudjuk emelni magunkat a féltékenység hálójából.
Nézzünk magunkba
Az együttérzés nemcsak mások felé, hanem magunk felé is irányulhat, hiszen ha azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban gyötör minket a féltékenység, akkor ez intő jele annak, hogy ideje magunkba fordulnunk, hogy felszínre hozzuk a féltékenység valós okait.
Segíthet a meditáció
Ma már talán egyre kevesebben nevetgélnek ezen a nagyszerű és ősidők óta használt technikán, amely tökéletes arra, hogy olyan problémákat oldjunk meg, amelyek akár évtizedek óta igyekeznek megkeseríteni az életünk különböző pontjait.
Az elején elég lehet, ha 10 percig egy csendes, külső hatásoktól elzárt helyen becsukott szemmel mély és lassú légzést gyakorlunk, hogy magunkra tudjuk fókuszálni az elménket.
Eleinte lehet, hogy egyik pillanatban a légzésünkre koncentrálunk, a másik pillanatban pedig eszünkbe jut, hogy le kell menni kifliért a boltba, viszont ha rendszeresen gyakoroljuk a meditációt, egyre ügyesebben tudjuk majd regulázni a gondolatainkat.
Amennyiben sikerül ellazulnunk, bátran tegyünk fel magunknak mély kérdéseket, hogy miért érzünk így, miért vagyunk féltékenyek ennek vagy annak az embernek a társaságában vagy épp akkor, ha nincs mellettünk?
Csipkedjük meg magunkat egy kicsit gondolatban, s igyekezzünk olyan kérdéseket feltenni, amelyekre nem akarunk válaszolni, mert akkor kiderülne valamilyen gyengeségünk, amelyet minden áron el szeretnénk kerülni.
Több próbálkozás után már valószínűleg rájövünk majd, hogy a mi esetünkben miért alakulhatott ki a féltékenység.
Érezzünk együtt magunkkal
Amikor a meditáció segítségével sikerült felszínre hozni a probléma gyökerét, önostorozás helyett inkább legyünk együttérzőek, s igyekezzünk együttműködni magunkkal, hogy sikerüljön megszabadulni ettől a mérgező érzéstől.
Lehet a féltékenység oka egy gyermekkori trauma, egy később kialakult lelki probléma vagy akár egy cél, amelyet sosem sikerült elérnünk az életben, amely frusztrál. Bármi is legyen, fogadjuk el, hogy ez vagy az a baj, s minden erőnkkel azon legyünk, hogy segítsük magunkat megszabadítani a féltékenység által szőtt sűrű hálótól.
Bocsássunk meg magunknak
A mostani áldozat-kultúra helyett – mely szerint mindenki áldozat és mindenkit sajnálni kell -, inkább bocsássunk meg magunknak, s törekedjünk arra, hogy amikor újra lecsap ránk egy féltékenységi hullám, ne ostorozzuk magunkat, hanem igyekezzünk az általunk talált megoldás segítségével akár azonnal véget vetni egy ilyen fellángolásnak.
Ha együttműködünk magunkkal, s a megoldásra koncentrálunk, hamar búcsút inthetünk a féltékenységnek, hogy a szeretet erejével éljük tovább az életünket.