A használt holmik eladását sokan csak egy kis zsebpénznek tekintik. Egy régi ruha, egy megunt telefon vagy egy könyvcsomag felkerül a netre, és már jön is az érdeklődő. De vajon mikortól számít ez üzletszerű tevékenységnek? Mikor kell adózni, és hol húzódik a határ a magánszemély és vállalkozás között?
A legtöbb esetben egy-egy saját, már nem használt tárgy eladása nem jelent problémát. Ha ezeket magánszemélyként értékesítjük, akkor nem keletkezik belőle adófizetési kötelezettség, hiszen nem rendszeres jövedelemszerzés a cél. Ez akkor igaz, ha például egy garázsvásár keretében vagy online piactéren évente csak néhány terméktől szabadulunk meg.
A gond ott kezdődik, ha az eladás már rendszeres, üzletszerű vagy jelentős bevételt eredményez. Ha például valaki nagy mennyiségben vásárol használt ruhákat, majd továbbértékesíti azokat, az már könnyen átlépheti azt a határt, amely a NAV számára is feltűnő. Ilyenkor már szóba jöhet az adózás és akár a vállalkozói forma szükségessége is.
A különbség gyakran nem az értékesített tárgyak típusán, hanem a tevékenység rendszerességén és szándékán múlik. Ha valaki hónapról hónapra árul használt dolgokat, és ezzel kiegészítő jövedelmet teremt, annak már lehet adózási vonzata. Ilyen esetekben akár az adóhatóság is kérhet magyarázatot, különösen, ha a bevételek elérnek egy bizonyos szintet.
Megbízható irányelv lehet, hogy amit saját használatra vettünk és később eladunk, az általában nem adóköteles. Amit viszont eleve értékesítés céljából szerzünk be, még ha használt is, az már más megítélés alá esik. Ha valaki ezen a téren aktív, érdemes lehet könyvelővel egyeztetni, nehogy később kellemetlen meglepetés érje.
A használt holmik eladása lehet jó ötlet, csak tudni kell, meddig hobbiszintű pénzkereset, és mikor válik hivatalos kötelezettséggé.
Kép forrása: freepik.com