A diákok számára a legfontosabb munka természetesen a tanulás, de ahogy ebben egyre előrébb haladnak, úgy a munka világa is egyre közelebb kerül hozzájuk. Nem feltétlenül baj tehát, ha már a konkrét munkavállalói lét előtt is tapasztalatot szereznek ebben a szférában.
A tanulás mint munka
A fenti tételmondat némiképp talán ellentmondásos, hiszen a tanulást nem feltétlenül érdemes munkának tekinteni, sokkal inkább egy fejlődési folyamatnak, ami során a diákok nem csak a kötelező ismeretanyagot, de sok egyéb dolgot is megtanulhatnak, többek között a társakkal történő együttműködés és szocializáció kapcsán is. Ebben a vonatkozásban pedig abszolút párhuzamba állítható a munkával, hiszen egy karrier is a folyamatos fejlődésről, előrelépésről szól, azzal a plusz adalékkal, hogy ez esetben munkánkat már fizetéssel is jutalmazzák.
A tanulók számára persze egyértelműen úgy érződik, hogy már az iskola is rengeteg terhet ró rájuk és ez ebben az életszakaszban abszolút igaz is. Az alap iskolai tevékenység mellett ugyanis számos kiegészítő tevékenység, szakkör, sport és sok egyéb csatlakozik még be a mindennapokba, ami mellett ritkán jut idő másra. Épp ezért tapasztalható az, hogy a diákmunka is elsősorban a tanszünetekben releváns lehetőség, a 15-16 éves korosztály esetén pedig ezt a törvények is szabályozzák.
A tanulmányok előrehaladtával, a gimnázium vége felé, illetve a felsőoktatási tanulmányok során ugyanakkor már valamivel szellősebb a menetrend és a diákok is egyre inkább képesek hatékonyan beosztani saját idejüket. Így tehát az idő múlásával az látszik, hogy a diákmunkák akár a tanulmányokkal párhuzamosan, alkalmi, de akár állandó jelleggel is végezhetők. Nem beszélve azokról a képzési keretekről, ahol a munka és tanulás szervesen össze is fonódik.
Miért hasznos a diákmunka?
A diákmunka hasznosságával kapcsolatban a fiatal munkavállalók többsége vélhetően a jövedelmet említené meg és valóban, ez is rendkívül fontos része ennek a fajta tapasztalatszerzésnek. Ez utóbbi ugyanakkor szintén fontos kulcsszó, hiszen a fiatalon, a valamivel szabályozottabb, de a munka világát érdemben bemutató diákmunka keretein belül olyan rutinra tehetünk szert, ami aztán a későbbi álláskeresés során is hasznunkra válhat. A munka nemesít – tartja a mondás, és valóban sok esetben olyan értékeket közvetít, melyet később is magunkkal vihetünk.
Ez persze kissé pátoszos hozzáállás, hiszen mégiscsak munkáról van szó, ami a diákok esetében a tanulás melletti szabadidő feladásával jár. Épp ezért, a diákmunkák jellemzően szabadabb keretek között mozognak, ilyenformán egy sokkal rugalmasabb rendszert létrehozva, ami megmutatja ugyan a munka világának lehetőségeit, de egyben teret hagy a diákok más irányú kibontakozásának és a tanulmányok gördülékeny elvégzésének is.
A felsőoktatás szabadabb beosztású hétköznapjai persze már több lehetőséget adnak arra, hogy a diákok több munkát vállaljanak akár egy, akár több különböző munkahelyen, amiben a diákszövetkezetek is sokat segítenek. A plusz bevétel pedig a fiatal felnőttek számára is jól jön, hiszen kiadásaik nekik is bőven akadnak, ráadásul nem is mindenkit képesek otthonról ugyanolyan arányban támogatni. Az őket érintő kedvezmények miatt pedig a bevétel is egészen magas lehet, ennek számítását segítheti a 25 év alatti SZJA mentesség kalkulátor is.
Képzés és munkaerőpiac összefonódása
A diákmunka egy mód arra, hogy a tanulók már idejekorán tapasztalatot szerezzenek a munka világában, ugyanakkor sok helyen már az egyetemi képzésbe kerül beépítésre a munka, ami a duális képzések keretében valósul meg. Ez lényegében azt jelenti, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása gyakorlati ismeretekkel társul, vagyis a hallgatók már az iskolapadból megismerik a munka világát, kapcsolatokat építenek és értékes szakmai rutint szereznek.
Ezek a képzések egyrészt a diákok későbbi egyszerűbb elhelyezkedését segítik a partnercégeknél, másrészt pedig – elsősorban a vidéki városokban – a fiatal, szakképzett munkaerő helyben tartását célozzák, ezzel is stabilizálva a gazdaságot. A klasszikus diákmunkához képest ez persze némiképp más konstrukció, de az értékes munkaerőpiaci tapasztalatok tekintetében egyik sem több vagy kevesebb a másiknál. Bár továbbra is tény, hogy a diákok elsődleges feladata a tanulás, de ennek szerves része lehet az alkalmi munka is, ami más jellegű, de jól használható tudással vértezi fel őket.
Fotók forrása: Pexels