Legyen szó keletről, vagy nyugatról, mindkét irányba áramlik a magyar tőke. Az utóbbi évtizedben több ezer honfitársunk indított vállalkozást a szomszéd országokban.
Az utóbbi években számottevően megnőtt azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik vállalkozást nem Magyarországon, hanem valamelyik szomszédos országban indítanak. A régió országai különböző előnyöket kínálnak: van, ahol az alacsony adóterhek, máshol a fejlett gazdasági környezet vagy a nyugat-európai piacok közelsége jelenti a fő vonzerőt. A legnépszerűbb célországok továbbra is Románia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia, de kisebb számban Ukrajnában és Szerbiában is jelen vannak magyar vállalkozások.
Románia és Szlovákia – adóoptimalizálás és gyors vállalkozásindítás
Románia már évek óta kiemelt célpont a kedvező adózás miatt. A mikrovállalkozások számára elérhető 1–3%-os forgalmi alapú adózás különösen vonzó azoknak, akik alacsony tevékenységi költségek mellett szeretnék működtetni cégüket. Emellett a cégalapítás gyors, az adminisztráció kiszámítható, és a helyi munkaerő költségei is kedvezőbbek a magyarországinál.
Szlovákia esetében nem a társasági adó a fő előny, hanem a 2025 januárja óta érvényes 7%-os osztalékadó, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Sok magyar vállalkozó számára kifejezetten ez az alacsony osztalékteher a döntő szempont, különösen azoknál a cégeknél, amelyek nemzetközi szolgáltatásokat vagy online tevékenységet végeznek. Az euró használatából fakadó stabil pénzügyi környezet, valamint a gyors cégindítás szintén hozzájárul Szlovákia népszerűségéhez.
Ausztria és Szlovénia – stabil gazdaság, prémium piacok, erős EU-s jelenlét
Ausztria és Szlovénia másfajta előnyöket kínálnak. Ezekben az országokban nem a kedvező adózás az elsődleges motiváció, hanem az, hogy a vállalkozó erős, fizetőképes és stabil piacokra léphet be.
Ausztria a magyar cégek számára stratégiai kapu a nyugat-európai üzleti környezetbe. A magasabb adók mellett fejlett infrastruktúra, kiszámítható gazdaságpolitika, minőségi ügyfélkör és stabil jogi háttér várja a vállalkozásokat. Sok magyar cég számára ez a piac biztosítja a hosszú távú bővülés lehetőségét.
Szlovénia bár kisebb gazdaság, de fejlett, eurózónás, és kiváló logisztikai adottságokkal rendelkezik. A déli piacok felé irányuló terjeszkedésben – különösen Olaszország és Horvátország irányába – ugródeszkaként szolgálhat.
Ukrajna és Szerbia – kisebb számban, de jelen vannak magyar cégek
Bár nem olyan népszerűek, mint az EU-tagállamok, Ukrajna és Szerbia is szerepelnek a magyar vállalkozók célpontjai között. Itt főként a kereskedelmi, mezőgazdasági és gyártási tevékenység a jellemző. A politikai és gazdasági kockázatok miatt kevesebben választják ezeket az országokat, de a piaci lehetőségek és a kedvező működési költségek bizonyos szektorok számára mégis vonzóak.
Konklúzió:
A magyar vállalkozók körében egyre elterjedtebb a határon túli cégalapítás, és ez a tendencia várhatóan tovább erősödik. Románia és Szlovákia főként adóoptimalizálási előnyeik miatt népszerűek, míg Ausztria és Szlovénia a stabil, fejlett európai piacokhoz kínálnak belépőt. Emellett Ukrajna és Szerbia is megjelenik a célországok között, főként speciális szektorokban. A régió gazdasági sokszínűsége lehetővé teszi, hogy minden vállalkozó megtalálja a számára legkedvezőbb környezetet.
Fotók forrása: freepik